Ez az írás a snookerrel ismerkedni kívánó érdeklődőknek, hobbijátékosoknak íródott, ezért bizonyos részletekre - például a játékvezető szerepére, a játékosok előírt viselkedésére, bizonyos szakkifejezések magyarázatára - nem tér ki a könnyű értelmezhetőség érdekében, és a játék lényegét igyekszik az olvasókkal megismertetni.
A snooker-játszma kezdése
A snookert általában két fél (játékos, vagy csapat) játssza, melyek közül pénzfeldobással, sorsolással, vagy kölcsönös megegyezéssel szokás eldönteni, hogy ki kezdi a játékot.
A további játszmákat felváltva kezdik a játékosok.
A snooker golyók felrakása
A snookerben használt golyók a következők: egy fehér (lökőgolyó ), 15 piros, és további 6 színes golyó: sárga, zöld, barna, kék, rózsaszín és fekete.
A golyók helyes elhelyezését az ábrán láthatjuk.
A snooker golyók szabályos elhelyezése a kezdéshez.
(A játék folyamán lyukba esett „színes” golyókat a rajzon
látható helyükre kell visszahelyezni.)
Snooker-játszma menete
A kezdés jogának eldöntése és a snooker golyók felrakása után jöhet a kezdőlökés.
Kezdéskor a fehér golyót a posztón jelölt D-alakú félkörön belül bárhol elhelyezhetjük a lökéshez, mely során a háromszög alakzatban felállított piros golyókat kell megcéloznunk és lehetőség szerint azok közül legalább egyet lyukba belöknünk.
Ha a kezdőlökés során nem kerül lyukba egyetlen piros golyó sem, akkor a másik fél folytatja a játékot a kialakult helyzetből, szintén piros golyót célozva.
Viszont ha a kezdőlökéskor sikerül a piros golyók közül egyet, vagy többet lyukba küldenünk, akkor a kezdőlökés sikeres és miénk a folytatás joga.
A következő lökésben a 6 másik golyó (a továbbiakban nevezzük őket egyszerűen „színes” golyónak) közül kell választanunk egy célgolyót, melyet meg kell neveznünk, hacsak a lökéshez felvett testhelyzetünkből az nem egyértelmű.
Ha ez is szabályosan lyukba kerül, akkor ismét a pirosak lesznek a célgolyók, majd a következő lökésnél megint a színesek és így tovább, felváltva.
A sorra kerülő játékosoknak először mindig piros golyót kell belökniük, s csak sikeres lökés után célozhatják meg a színes golyók egyikét.
Alapszabály, hogy játék során a meglökött fehér golyó mindig az aktuális célgolyót érintheti először. Ha a lökés során a fehér golyó előbb mandiner(eke)t érint és csak utána a célgolyót, az is szabályos lökés.
A játék során a piros golyók nem kerülnek vissza az asztalra lyukba kerülésük után, ellenben a színes golyók igen (méghozzá a fenti ábrán látható helyükre), ezért a játék előre haladtával csak a 6 színes golyó marad az asztalon.
Ekkor azonban már megadott sorrendben kell elraknunk ezeket, nem tetszőlegesen választva azok közül.
A sorrend a következő: sárga, zöld, barna, kék, rózsaszín, fekete.
(A golyók belökésük esetén ekkor már a lyukban maradnak)
A játékot az nyeri meg, aki több pontot szerez.
Pontot szerezni: a golyók szabályos belökésével lehet (minden golyónak saját pontértéke van), illetve úgy, ha a játékos hibázik (a hibáknak is van pontértékük), mely esetben a másik játékos pontjaihoz adódik hozzá az elkövetett hiba pontértéke.
A játék addig tart, míg a fekete golyó utolsóként lyukba nem kerül.
Viszont ha a játékos hibázik az utolsóként maradt fekete golyó lökése során, a hiba értéke az ellenfél pontjaihoz adódik és szintén véget ér a játék.
(Ha azonban így döntetlen állás alakul ki, akkor a fekete visszakerül az asztalon kijelölt helyére, a játékosok pedig pénzfeldobással eldöntik, hogy ki lökhet először.
A kezdő játékos a fehér golyót a „D” félkörön belül bárhova helyezheti.
Ha a fekete lyukba kerül, vagy valamelyik fél hibázik akkor már ténylegesen vége a játéknak.)
Mindezektől függetlenül a játékot megegyezéssel bármikor be lehet fejezni.
A golyók visszahelyezésének szabályai
A játék kezdésekor, illetve „golyó a kézben”
pozícióban a fehér golyó a félkörön belül bárhova
helyezhető a lökéshez
A színes golyókat mindig a megjelölt, saját helyükre kell visszahelyezni ( lásd a fenti ábrát)
Adódhat azonban olyan helyzet, hogy ezt a pontot egy másik golyó foglalja el. Ekkor a visszahelyezendő golyó a szabadon lévő pontok közül (ha van ilyen) oda kerül, ahol a nagyobb értékű golyó állna.
Ha több golyót kell visszaraknunk, akkor sorrendben először a nagyobb értékűt kell visszahelyezni.
Ha minden pont foglalt, akkor az adott golyót a saját pontjához legközelebb, a fölé, az asztal felső oldalfala irányában kell elhelyezni.
A visszahelyezett színes golyó nem érintkezhet más golyókkal.
(Ha a fekete, vagy rózsaszín ezen a vonalon sem helyezhető el, akkor az asztal közepe irányában, a kijelölt helyükhöz lehető legközelebb kell feltenni őket.
A piros golyók, mint már említettük nem helyezendőek vissza az asztalra, még akkor sem, ha szabálytalanul lettek lyukba belökve, vagy kiugrottak az asztalról.
A legfontosabb alapfogalmak a snookerben
Példa snooker-állásra. A sárga célgolyót
közvetlenül nem lehet eltalálni,
csak közvetett módon, mandinerről.
Snooker állás:
Ha a fehér golyó olyan helyzetbe kerül, hogy a célgolyót egyenes pályán nem lehet eltalálni, mert egy másik, nem célgolyó „útban” van, akkor úgynevezett snooker-helyzet, snooker-állás alakult ki.
(A snooker szabályai szerint az „ugratás” nem megengedett - ugratásért a célgolyó pontértékének megfelelő hibapont jár, de minimum 4 pont /lásd lejjebb a Hibák pontértéke részben /-, tehát ilyen módon nem lehet próbálkozni a helyzet megoldásával. )
Ha a játék során elakadunk, például a célgolyó olyan helyzetben van, ahol kicsi az esélye annak hogy lyukba lökjük, célszerű snooker-állást előidézni és úgy átadni a folytatás jogát a másik félnek, mert az ilyen helyzetből a másik hibái által jó eséllyel gyarapíthatjuk pontjainkat.
Jó taktika ez akkor is, ha nagyobb előnye van az ellenfélnek, mint amit behozhatnánk csupán az asztalon maradt golyók lyukba küldésével.
Szabad választású golyó:
Ha a játékos hibás lökése során a fehér golyó snooker állásba kerül, akkor a lökés jogát átvevő másik fél szabadon választhat célzandó golyót (ezt hívjuk szabad választású golyónak),
melyet a játékos meg kell nevezzen a lökés előtt. Ekkor a választott golyó az egyébként aktuális célgolyó értékét veszi fel.
Ha a lökés során a szabadon választott golyó, és a célgolyó is lyukba kerül, az nem számít hibának, viszont a pontok nem adódnak össze.
Érintő golyó (Touching ball):
Ha a fehér golyó egy másik golyóval érintkezik, akkor csak az ellenkező irányba szabad a lökést elvégezni, el a golyótól, úgy, hogy az ne mozduljon meg.
Ha megmozdul akkor a lökés szabálytalan (tolásnak minősül).
A ”miss”:
A miss olyan helyzet, amikor a játékos nem tudása legjavát nyújtva lök. Megítélése eléggé szubjektív, a játékvezetőre van bízva.
Egy esetben azonban mindenképpen miss-t kell ítélni: ha a lökő játékos akadálytalanul el tudná találni a célgolyót, de az nem sikerül. (A hibás lökésért járó hibapontokat az ellenfél pontjaihoz kell adni.)
A miss elkövetése után a másik játékos folytatja a játékot a kialakult helyzetből, de át is engedheti a folytatás jogát, illetve kérheti, hogy a hibát vétő játékos az eredeti, miss előtti állapotból lökjön, akár többször is. Ha a játékos harmadszorra is hibásan lök, akkor a másik fél nyeri a játékot.
A golyók pontértékei:
A snooker golyók pontértéke
A golyók pontértéke a snookerben a következő:
Piros: 1 pont, Sárga: 2 pont, Zöld: 3 pont, Barna: 4 pont, Kék: 5 pont, Rózsaszín: 6 pont, Fekete: 7 pont.
A golyók pontértéke a saját pontjainkhoz adódik, ha sikerül az adott golyót szabályosan lyukba belöknünk. A pirosakból egyszerre több is lyukba eshet, ekkor a pontszámok összeadódnak.
A hibák és pontértékeik:
Ha a játékos valamilyen szabálytalanságot követ el, akkor a másik fél folytatja a játékot onnan ahol a fehér golyó megállt.
Ha több hiba is történt a lökés során, akkor az elkövetett hibák közül csak a legmagasabb pontértékű adódik a másik fél pontjaihoz.
Ha a fehér kiugrott az asztalról, vagy lyukba esett, akkor a soron következő játékos szabadon elhelyezheti a D-félkörön belül és bármilyen irányba lökheti onnan. (Ezt nevezik „golyó a kézben” pozíciónak)
Ha színes golyó hiba során lyukba kerül, vagy kiugrik az asztalról, akkor a meghatározott helyére kell visszatenni. (lásd a fenti ábrán).
A piros golyók nem kerülnek vissza az asztalra, akkor sem ha szabálytalanul lyukba kerültek, vagy kiugrottak az asztalról.
Fontos megjegyezni, hogy minden hiba legalább 4 pontot kell érjen.
A célgolyó értéke számítandó (de min. 4 pont) a következő hibákért:
- Ha a fehér golyó nem talál el egyetlen célgolyót sem, lyukba kerül, vagy kiugrik az asztalról
- Ugrató lökés esetén
- Szabad választású golyóra lökés után snooker helyzet marad
- A játékos „golyó a kézben” helyzetből, vagy a kezdőlökéskor szabálytalanul lök
A következő hibák esetén a célgolyó értéke, vagy a hibában „részt vevő”, célgolyónál nagyobb értékű golyó pontértéke számítandó (de min. 4 pont).
- Ha a játékos nem célgolyót talál el először
- Ha egyszerre két golyóval ütközik a fehér golyó először. (Nem számít hibának, ha két piros golyót találunk el egyszerre, vagy egy célgolyót és egy szabad választású golyót.)
- Ha golyó ugrik ki az asztalról
- Tolás esetén
- Ha nem szabályosan meglökhető golyó esik lyukba
Jó játékot kívánunk!
Kapcsolódó oldalak:
